E- portfolió

Az E- portfólió, a hagyományos portfolióhoz hasonlóan munkák rendszerezését, gyűjtését jelenti, melyek a tanulmányokkal kapcsolatosak, de ez esetben ez online módon történik meg.
A dokumentumok gyűjtésének során a tanulók közzéteszik munkáikat. Itt megjelenhet minden produktum, vagy csak a legjobbak, a közösen megbeszéltek. E-portfoliós felületet biztosít a Mahara, melyen lehetőség nyílik a gyűjtögetésre. Itt a tanulók kialakíthatnak saját profilt nagy részletességgel, megoszthatják tanáraikkal és társaikkal munkáikat. A fájlok feltöltése egyszerűen történik, ahogy a Mahara felülete egészében is egyszerűen kezelhető. Lehetőség van mappákba rendezni a feltöltött anyagokat, például témák szerint, vagy a megkívánt módon. Ez segít a későbbi eligazodásban, tárolásban. Az általunk kiválasztott személyekkel meg is oszthatjuk mindezt.

A portfolió kialakítását tekintve először úgy véltem inkább középiskolás korosztály számára kedvező, amikor kézzel fogható munkák születnek, amiket érdemes megosztani egymással. A mai tanulókból kiindulva azonban már egy 1. osztályos is megfelelően kezelheti saját e-portfóliós oldalát. Ebben az esetben is van lehetőség megosztani munkákat, eredményeket, melyeket könnyű szerrel megnézhetnek a szülők is. 1. osztályos kortól felépített portfólió kiválóan mutathatja a fejlődését a tanulónak már a kezdetektől, (de ez bármely korosztályra igaz).

A Mahara szerintem jól kezelhető, hasznos eszköze a portfólió kialakításának, melyet érdemes kihasználni.

Oktatási stratégiák 1.0 és 2.0

Az órai feladatunkat a Didaktika tankönyv fellapozásával kezdtük meg, melyben megtekintettük az általunk választott oktatási stratégia 1.0-ás változatát.
A szociális és tanulási készségek tanítását választottuk kooperatív tanulás segítségével.
Először összeállítottuk a tankönyv alapján ennek ismérveit, mely a következőképpen néz ki:

Célként jelenik meg a társadalmi életre való felkészülés, melynek feltételei:

• kölcsönös függőség
• motiváció a közös célok elérésére
• baráti viszonyok kialakulása
• kommunikációs készségek fejlődése
  

A tanár feladatai közé tartozik:

• óra céljának pontos bemutatása
• alapvető ismeretek közlése
• csoportok kialakítása
• csoportok munkájának segítése
• produktumok értékelése vagy közös munka bemutatása csoportonként
• csoportos és egyéni teljesítmények értékelése

Ennek alapján próbáltunk kialakítani egy 2.0-ás változatot, melyet web2.0 eszközökkel igyekeztünk megtámogatni, melyek beépülhetnek az oktatásba.
A tanulás során hatékonyan felhasználható eszközöket gyűjtöttünk össze, többek között a blogot, közösségi oldalakat, kép- és videomegosztó oldalakat, üzenetküldő alkalmazásokat.
Ezeket próbáltuk beépíteni a korábban felvázolt tanulási környezetbe.

A kölcsönös függőség minden csoportmunka során megnyilvánul, ennek során a megosztó szolgáltatások, pl. a google dokumentumok is jól alkalmazhatóak. A motiváció és közös célok elérése érdekében ezek szintén hatékonyan szerepelhetnek, hiszen a legtöbb web2.0-ás alkalmazás motivációs erővel bír, mely közös célokat is szolgál, és felelősséget alakít ki egymás iránt. Így online alkalmazások segítségével is egyértelműen megvalósítható a csoportmunka.
A baráti viszonyok alakulásában szerepe lehet a közösségi oldalaknak, a közelebbi megismerésnek, az azonnali üzenetküldő alkalmazásoknak, mint pl. az msn, vagy a Skype, de a blog is hatékony egymás véleményének, élményeinek megismerésére.
A kommunikációs készségek fejlődése a blogok segítségével megvalósulhat, akár egymás blogját olvasva, illetve az üzenetküldő alkalmazások is megfelelőek lehetnek, ahol az egymással történő beszélgetés során szintén tanulhatnak egymástól a diákok, fejlődhetnek kommunikációs készségeik.

Pedagógusi feladatok ellátása során a csoportalakításban is kialakíthatunk különböző felületeket az együtt dolgozás érdekében. (pl. ning) A közös munkát be lehet mutatni online prezentáció segítségével, majd ennek következtében közösen megbeszélni. Tehát szinte minden feladat, cél átültethető 2.0-ás környezetbe. Mindez gyakran a pedagógusok felfogásától, rugalmasságától függ. Ha vevőek és hajlandóak az információs társadalom diákjait a 2.0-ás eszközök segítségével tanítani, úgy elképzelhető ennek megvalósulása.

Tematikus terv

Informatika az oktatásban kurzus keretin belül feladatunk volt egy tematikus terv összeállítása, melyet IKT-s eszközökkel támogatunk. A terv 5. évfolyamosok technika- életvitel órájához készült.

A tematikus terv a következő egységek jelentek meg:

• téma
• tananyag
• tevékenység
• IKT-s eszközök
• módszerek
• feladatleírás

Teljes tematikus terv megtekinthető.

A tematikus terv kiegészítésre került az IKT-s eszközökkel, melyek még nem minden esetben jelennek meg az oktatásban. A terv ötleteket ad a különböző web2.0 alkalmazások igénybevételére, melyekkel a tanulás könnyebben, egyszerűbben megvalósíthatóvá válhat. Ugyanazt a módszert alkalmazzuk, csak más környezetben, IKT-s eszközökkel támogatva. Például a kooperáció online fogalomtérkép segítségével valósul meg, nem pedig papír alapon. A témával kapcsolatban youtube vidókat tekinthetnek meg a diákok, az interaktív tábla segítségével, valamint a számítógép használatnak köszönhetően a szemléltetés előtérbe kerül, több érzékszerv lekötése történik meg egyszerre. Az IKT-s eszközök motiváló erővel hatnak a diákokra. Ilyen esetekben más feladatlehetőségek állnak rendelkezésünkre.
A technika órák többnyire a gyakorlatra épülnek, azonban előkerülhet itt is egy tankönyv, melyet érdemes kiegészíteni, látványosabbá, érdekesebbé tenni web2.0 alkalmazásokkal.

Pedagógusok esetében ez nem rendszeresen alkalmazott módszer. Részletesebben tartalmazza a tanítani kívánt tananyagot, fejlesztendő területeket, feladatokat, mint a tanmenet. Nem egyszerű feladat, legalábbis nekünk. Most lehetőségünk volt ezt is megpróbálni. Azok a pedagógusok akik rendszeresen készítik el ezt a tervet, biztosan több hozzáértéssel rendelkeznek a tananyaggal, tantárggyal kapcsolatban, ezért könnyebben kialakítanak egy ilyen tervet.

Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet --- előadás

Egyik tanóránk keretin belül részt vehettünk az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet egyik előadásán, melyet Hunya Márta tartott. Az előadáson nem tudtam részt venni, azonban lehetőségem volt áttekinteni az ott elhangzottakat.

Kezdetben nagyon jól álltunk az IKT-t tekintve az oktatásban (pl. internet a középiskolákban), majd valami oknál fogva elvesztettük ezt a kedvező pozíciót. Lemaradás mutatkozott a monitorozásban, valamint megjelent az önértékelő rendszerek hiányossága. Az iskolák nem rendelkeznek olyan stratégiával, mely megfelelő lenne az oktatásinformatika területén.

A monitorozásra azonban több okból is szükség lenne. Például, hogy a változást, újítást szolgáló beruházások valóban megfelelően szolgálják-e az oktatást. Kérdéses, hogy vannak-e olyan adataink, melyekkel lehetőség nyílik más országokhoz viszonyítani magunkat. Ezzel együtt az iskola is képet kap saját fejlődéséről. Tehát szükség van a monitorozásra és az önkéntes önértékelésre az iskoláknak, hogy lehetővé váljon számukra a fejlődés.

Az OFI kísérletet tesz arra, hogy lehetővé váljon a monitorozás. Az önértékelési keretrendszerek segítségével így az iskolák feltárhatják informatikai eszközeik iskolai használatát, majd ezáltal szükség szerint fejleszthetik azokat.

Ez a cél hozzájárul az iskolák informatikai fejlődéséhez, mely a jelenlegi információs társadalomban elengedhetetlen. Ennek következtében az iskolák talán egységes szintet is elérhetnek az IKT eszközök használatában, korszerűsítésében, így minden diák egyformán részesülhetne ezek megismerésében, alkalmazásában.

OFI látogatás

Az OFI-ban tett látogatásban sajnos nem tudtam részt venni. Az eddigi beszámolók alapján, úgy vélem mindenki jól érezte magát, és tetszett nekik az előadás amit Hunya Márta tartott. A beszélgetés interaktívan zajlott. Az előadás bemutatása után, lehetőség volt filmek megtekintésére, majd azok után kérdőív kitöltésére a videókkal kapcsolatban. Ezek során IKT-s eszközökkel támogatott tanulásról volt szó csoportmunka és projektmunka keretében. A beszámolók során mindig pozitív visszajelzéssel vélekedtek az előadáson részt vevők.

Számítógéppel segített tanulás

Az általam választott iskola Pedagógiai Programjában az internet használat, a számítógép kezelésének elsajátítása több helyen is szerepel. Feltüntetik, hogy az ECDL bizonyítvány megszerzéséhez alapvető ismereteket nyújtanak, és lehetőség van az iskolában a bizonyítvány megszerzésére. A tanulóknak biztosítják az internethasználatot és tanórák keretében lehetővé teszik a közelebbi megismerését. Fontos szerepet tulajdonítanak az online kommunikációs formáknak, melyet minden diáknak megfelelően kell ismernie, alkalmaznia. Ezek többnyire együttműködés, kapcsolattartás, nemzetközi ismeretségek kialakításában, fenntartásában játszanak nagy szerepet. Az IKT kompetenciák fejlesztésénél az internet segítségével történő kutatás is megjelenik.
A Programban leírták az "információs társadalom technológiáinak" megfelelő, kreatív, kritikus, felelősségteljes használatának kialakítását. Az IKT kompetenciák fejlesztésére szolgálnak az informatika órák, az SDT használat, e-tananyagok használata, prezentációk készítése.
A számítógéppel segített tanulás, mint kifejezés, ha nem is szó szerint, de ezzel úgy vélem megjelenik a Pedagógiai Programban.
Az iskola nemcsak tanulók esetében tartja fontosnak az IKT eszközök és technológiák használatát, hanem a pedagógusok, munkatársak szempontjából is.

A multimédia ugyanezen sorok között helyet kaphatna. Nem tesznek rá konkrét említést, hogy igénybe vennének multimédiás programokat, anyagokat tanórák keretében, ettől függetlenül ezek alapján úgy tartom van rá lehetőség.

Vajon a számítógéppel segített tanulás az informatika órákon kívül, valamint idegennyelvi kommunikáción kívül más tantárgyak tanításában is megjelenik?

Számítógéppel segített tanulás a Pedagógiai Programokban

Legutóbbi informatika óránkon egy tetszés szerint kiválasztott iskola Pedagógiai Programját kellett megvizsgálni abból a szempontból, hogy milyen kontextusban fordulnak elő benne a következő kifejezések:

• információs társadalom
• számítógéppel segített tanulás
• digitális
• multimédia
• internet

Az általam kiválasztott iskola Pedagógiai Programjában többnyire megtaláltam a megjelölt "címszavakat". Az ötből kettő, a számítógéppel segített tanulás és a multimédia nem szerepel benne. Az órán hallottak alapján ez nem minden iskola Pedagógiai Programjában jelenik meg ilyen mértékben, hozzáteszem ez egy részben informatikai iskola, ezért úgy vélem, ez elvárás ebben az esetben.

Az "információs társadalom"-ra a digitális kompetenciánál találtam rá. A digitális kompetenciában megjelenik az információs társadalom technológiáinak magabiztos, kritikus használata több területen is, pl. a munkában, kommunikációban.

A "digitális" kifejezés természetesen megjelenik ismételten a digitális kompetenciánál, valamint a kiemelt feladatokon belül az IKT kompetenciák fejlesztésénél, melyek kapcsolatban állnak egymással. Itt megjelennek az információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök. Feladatának tekinti az iskola az IKT eszközök készségszintű használatát a diákok és pedagógusok körében a mindennapokban.

Az "internet" előfordulása volt a leggyakoribb. A digitális kompetenciánál, hálózati együttműködés keretében jelent meg. A kiemelt feladatoknál kommunikációnál, idegennyelveknél tanórán kívüli színtereknél szerepel az internet használat. Az IKT kompetenciánál feltűnik az internet alapú szolgáltatások használata és a velük való kutatás.
A továbbtanulásra való felkészítésnél megjelenő sikerkritériumoknál a korszerű informatikai ismeretek megszerzését is feltüntették. A 11. évfolyam végére minden diáknak képesnek kell lennie hagyományos és digitális információhordozók felhasználásával adott témák feldolgozására, és prezentációs megjelenítésére, valamint ismerniük kell az internet nyújtotta kommunikációs formákat.

Nekem úgy tűnik ebben a Pedagógiai Programban egész jó arányban megtalálhatóak az általunk keresett kifejezések. Remélhetőleg az iskolában ez tényleg meg is valósul.

Még mindig kérdéses... egyéni, vagy társas??

A számítógéppel segített tanulás vajon egyéni, vagy társas?

Erre a kérdésre még most sem tudom a választ... Még mindig úgy vélem, meg lehet teremteni a lehetőségeket ahhoz, hogy egyéni legyen a tanulás, illetve azt, hogy társas formává váljon. Köztudott, hogy a diákok nagy részét motiválja a kooperatív munka, ennek köszönhetően még nagyobb izgalommal vághatnak bele a tanulásba. Társas jellegű a tanulás, mert lehetőség van a folyamatos kommunikációra, a közös szerkesztésre. Valamint a tanulók mások által már létrehozott tartalmat használnak fel, építenek be a saját gondolkodásukba.

Az otthon elvégzendő házi feladatok lehetnek egyéniek, de itt sem tudja senki korlátozni a diákokat, hogy ne kommunikáljanak közben egymással, mivel a számítógép segítségével tanulnak. Még ha köztelezővé tennék is, hogy egyedül végezzék el a feladatot, akkor sem biztos, hogy úgy végződne...

(Erről a kérdésről jut eszembe, hogy a számítógép elmagányosít, vagy inkább közelebb hoz az emberekhez... Ez talán ugyanúgy vitatható, mint a tanulás kérdésében.)

Nem nagyon tudok állást foglalni egyik mellett sem, mert a társas és az egyéni tanulás is megvalósítható a számítógép segítségével.

A számítógéppel segített tanulás egyéni vagy társas?

A számítógéppel segített tanulás egyéni vagy társas? Erre mi lenne a megfelelő válasz? Szerintem részben egyéni, részben pedig táras.

Társas?
Tanórán, a diákok leülnek egy-egy számítógép elé, ha a pedagógus úgy irányítja a tanórát, hogy lehetőségük legyen kooperálni, ezáltal társassá válik a tanulás. Sokszor nem is kell megteremteni a lehetőséget, a tanulók megtalálják azokat a kommunikációs eszközöket, melyekkel segítséget tudnak kérni egymástól... Sok lehetőség adott ahhoz, hogy a társas forma valósuljon meg. Rengeteg közösségi oldal van, közösen szerkeszthető dokumentumok, weboldalak, melyek által az érintkezés egyértelművé válik. Ilyenkor inkább közvetetten kommunikálnak egymással, de a társas érintkezéshez nem is szükséges feltétlenül a közvetlen forma. A legtöbb diák kedvenc tevékenysége délutánonként az msn-ezés, ami azt jelenti, szintén nem egyéni a tanulás, hiszen segíthetnek egymásnak a tanulók. Feltételezem beszélgetés közben tanulnak is...

Egyéni?
Egyéninek mondható ha a diák önálló munkát kapott, leült a gép elé, és rákeresett valamire? Ezt a tartalmat korábban létrehozta valaki, tehát nem teljsen önálló a tanulás, mégis egyedül végzi a tevékenységet, ilyen szempontból egyéni.
Ha például egy tanóra keretében a számítógép segítségével kell kitölteni egy tesztet, vagy dolgozatot, és nincs lehetőség az interneten keresztül zajló kommunikációra, úgy talán teljes mértékben egyénivé válik a feladatvégzés, a tanulás.

Tehát a számítógéppel segített tanulás egyéni és társas is. Szerintem irányítható a folyamat, de talán nem minden esetben. Ha muszáj lenne állást foglalni valamelyik mellett... egyéni, vagy társas? Még nem tudom mi lenne erre a "helyes válasz". Azt hiszem van még időm gondolkodni.

Házi feladat 1.0, 2.0

Ezen a héten lehetőségünk volt választani néhány oktatási módszer közül, melynek elkészítettük a 2.0-ás változatát. Én a házi feladatnak néztem utána és annak kidolgozásába vetettem bele magam.
Először ismertetem az 1.0-ás változatot, melyet alapul véve jutottam el a 2.0-áshoz. A fogalomtérképen is feltüntettem a gondolataimat Házi feladat 1.0 és 2.0 címszó alatt.

Házi feladat1.0

A házi feladat a tanuló önálló feladatvégzésén alapszik. Mint a nevéből is látszik, otthon elvégzendő feladatokat jelöl ki a pedagógus, melyhez biztosítja azt a tudást, mellyel a diákok megfelelően el tudják végezni a munkát. A lecke megoldása után következhet az ellenőrzés. A szülők által történő ellenőrzés javíthatja az eredményeket, a diákok talán lelkiismeretesebben készítik el a feladatokat. Fontos a pedagógus részéről is a rendszeresség, hiszen ha nincs ellenőrzés, gyakran feledésbe merül a feladat megoldása is.
Többféle álláspont jött létre a házi feladat adás mellett és ellen. Egyik álláspont képviselői szerint a házi feladat növeli a gyerekek közötti különbséget, hiszen jobb családi körülmények között élő gyerekek talán több segítséget kapnak. Egy másik szempont szerint azonban növeli a tanulásra fordított időt.
A házi feladat mindenképp hozzájárul a tanuló felelősségének és önállóságának fokozásához.
A hatékonyságot növelhetjük, ha kialakítunk bizonyos szabályokat az elkészítés érdekében. Fontos szerepe van a gondos kijelölésnek, valamint, hogy a feladat sikeresen megoldható legyen, ne kudarcélményeket okozzon. Érdemes felmérni a tanulók képességeit, időnként a különböző teljesítményű tanulóknak más-más feladatokat adni.
A szülők könnyebben segítenek gyermekeiknek, ha világossá válik számukra a követelmény. Például, hogy teremtsék meg a tanulás feltételeit. Mindemellett a rendszeres ellenőrzés és értékelés is fontos szerepet játszik, ez hozzájárul a színvonalas megoldáshoz.
A házi feladat fajtái közé tartozik az írásbeli, szóbeli és gyakorlati cselekvés. A szóbeli feladatok lehetnek memoriterek, például egy vers megtanulása, illetve lehet szabadon megfogalmazott tankönyvi tananyag elsajátítása. Az írásbeli feladatok általában munkafüzetekhez, feladatlapokhoz kapcsolódnak.

Házi feladat2.0

A házi feladat2.0 esetében is a pedagógus szerepkörébe tartozik a feladat pontos kijelölése, a megoldásra való felkészítés és motiválás valamint az ellenőrzés.
A házi feladat hatékonyságát növelhetjük web2.0 alkalmazások használatával is, mely a diákok esetében többnyire motivációval jár együtt. Közösségi oldalakon keresztül, twitter segítségével, online keretrendszereken is megvalósítható a tanulás. A feladat megoldhatósága hozzájárul a sikerélményhez. A 2.0-nál is fontos a pedagógusok és szülők rendszeres ellenőrzése a jobb teljesítmény érdekében, valamint a tanulók is ellenőrizhetik, értékelhetik egymást.
A házi feladat fajtáit tekintve beszélhetünk önálló és kooperatív feladatokról. Az önálló feladatoknál is megjelenhetnek a web2.0-ás eszközök, egy kiselőadás keretében például multimédiás eszközök használata, segítségül hívása, majd az előadás bemutatása a csoportnak, osztálynak. Ez részben írásbeli, részben szóbeli feladatnak minősül.
Kooperatív keretek között szerep jut a közösségi portáloknak, twitternek és minden olyan alkalmazásnak, mely lehetővé teszi a hatékony és egyszerű kommunikációt a felek között, valamint az együtt dolgozás lehetőségét szolgálja. Itt például megemlíteném a MindMeister fogalomtérképet, melyben lehetővé válik az egy időben történő közös szerkesztés, illetve a wikipédia is nagy szerepet tölthet be, és a közösen szerkeszthető dokumentumok. Házi feladatként egyszerű projekt elvégzése is motiváló lehet kis csoportok, párok körében.
Ennek során nem csak a diákok önállósága fokozódik, hanem az egymás iránti felelősség is.

Projektmódszer, Vitamódszer - 1.0, 2.0

A legutóbbi informatika órán a Projektmódszer és a Vitamódszer került a középpontba. Két-két csoportban dolgoztunk és az volt a cél, hogy az IKT hatására változó módszertani kultúrát térképezzük fel. Tehát egyrészt IKT-s célzattal vizsgáltuk meg a két módszert, másrészről pedig a Didaktika könyvet hívtuk segítségül, mint "hagyományos forrást". Mindezt a MindMeister fogalomtérkép segítségével ábrázoltuk.

A kérdés..., miben tér el az IKT-val támogatott módszer, és az IKT nélküli módszertan.

Vita
A Vita1.0 a szóbeliségre épül, megvalósul a tanulók közötti interakció. Eközben a pedagógus a háttérből irányít, az ő feladata a vita előkészítése, vezetése és lezárása. Sok témalehetőség van, amiről lehet vitatkozni. Eközben a tanulók egyenrangúak. Nincs helyes, vagy helytelen válasz, csoportos értékelés valósul meg. Ebből a szempontból a vita az iskola színteréhez kötött. A vita megvalósulásnak négyféle szempontját adja meg Dillon. Lehet logikai, intellektuális, nyitott és morális.
A Vita2.0 célja a munka világára való felkészítés. Itt megjelenik a világos érvelés, a partnerek véleményének megértése, értékelése, illetve a saját álláspontunknak megfelelő válaszadás.
A vitakövető szoftver segítségével lehetőség van a vita visszakövetésére, a tudás vizuális megjelenítésére. Ezáltal nem kell egyszerre a vita megfigyelőjének és résztvevőjének lenni. Ennek segítségével jól strukturálhatók a megbeszélések, nagy mennyiségű információ egyszerűen reprezentálható, lehetővé válik trendek, nézetek észlelése.

A Vita 1.0 kifejezetten az iskolában jelenik meg, és a tanulók közötti interakcióra épül. A Vita 2.0 a munkára készít fel. Itt a tudás vizuálisan is megjelenik, tehát könnyebben nyomon követhető, így valószínűleg következtetéseket is könnyebben levonhatunk, hiszen visszaolvasható, és könnyebben átlátható. Mindemellett rögzíthető, maradandó. A vita a csoportos beszélgetést, vitatkozást segíti elő, érvek, ellenérvek gyártásával. Szerintem egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. 2.0 előnye mellett szól, hogy visszakövethető, és később is felhasználható, (ha minden igaz).

Projekt
A Projektmódszer1.0 különös ismertetői, hogy a középpontba egy komplex problémát állít, melyet a diákoknak kell megoldania. Ez a módszer erőteljes motiváló hatású, főként azért, mert kooperálva dolgozhatnak a diákok, másrészt pedig, akár egy szabadon választott témát is feldolgozhatnak. A tanulók hasznukat láthatják egy megvalósított projektben. A projekt célja lehet egy gyakorlati feladat megvalósítása, a tudás elsajátítása, de akár esztétikai élmény kialakítása, vagy egy probléma megoldása is.
A projekt a témaválasztással kezdődik, ennek előnye, ha a diákok szabadon választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. Ezután kezdődnek a tervezés lépései, majd a kivitelezés, mely talán a legnagyobb időt veszi igénybe, és végül a zárás és értékelés.
Ez a módszer nagyfokú önállóságot biztosít a tanulóknak, a tanulás indirekt módon megy végbe. Újfajta tanár-diák viszony kialakítását teszi lehetővé. Mindemellett egy kis nehézséget okozhat, hogy a tantervi kereteket meg kell bontani, illetve sok időre van szükség a felkészülésre.
A Projekt2.0 az 1.0-hoz hasonló lépésekből tevődik össze. A döntéssel kezdődik, mely a témára vonatkozik, majd következik a tervezés, megvalósítás és értékelés. Mindezeket lebonthatjuk tanár-diák feladatokra. A pedagógus irányítja, szervezi a tevékenységet. Az ő szerepe a tervezés, az értékelés, az irányelvek megadása. Ebből a szempontból a diákoké az aktív szerep. Az ötletgyűjtés, a tartalom megtervezése, elkészítése, a dizájn, a tartalomfejlesztés, majd a bemutatás, valamint az értékelés szempontjából a tanulók értékelik társaikat és önmagukat.

A Projekt1.0 és 2.0 szerintem elég hasonló egymáshoz. A tanulóké az aktív szerep, a pedagógus pedig facilitátorként jelenik meg, a háttérből irányít. A projekt lépéseinek folyamata is megegyezik. A 2.0-nál megjelennek a multimédiás tartalmak, valamint azok fejlesztése. Nagy szerepet kap a formatív értékelés, és megjelenik az önértékelés.

Úgy vélem a Vita 1.0 és 2.0 jobban eltér egymástól, főként a szoftver miatt. Ezen kívül sok hasonlóságot lehet felfedezni. A Projekt 1.0 és 2.0 pedig szinte teljesen azonos a felépítését tekintve.

A házi feladat, megbeszélés és magyarázat 1.0 segítésével ezen a héten feladatunk lesz az egyik általunk választott módszer 2.0-ás változatának elkészítése. Ez a feladat most nagyon érdekesnek ígérkezik. :) Remélem később is így fogom gondolni.

Iskola2.0, Osztály2.0

Megpróbálkoztam az Iskola2.0 és az Osztály2.0 modell kialakításával. Bizonytalan vagyok még ebben a témában, és nehéz feladatnak éreztem. Az iskola és osztály 2.0-át nem tudtam elválasztani egymástól, nyilvánvaló, hogy része is az iskolának az osztály.

A tanulási folyamat következtében a tanulókban változások alakulnak ki, megtörténik az ismeret elsajátítása. Minderre a környezet is hatással van.

Célkitűzés
Elsőként megtörténik a célkitűzés. Az ismeretek elsajátításának célját megfogalmazza a pedagógus.

Motiválás
Az ismeretek feldolgozása során kellő motivációra van szükség, tehát kimaradhatatlan lépés a motiválás.

Tanulásirányítás
A pedagógus passzív szereplőként irányít a háttérből.
A diákok aktív résztvevőkként jelennek meg a tanulási folyamatban.

Feladatok
A feladatok következtében elkerülhetetlen módon attitűdök alakulnak ki, melyek szintén befolyásolják az ismeretelsajátítást. Feladatvégzés közben a diákok aktívan szerepelnek, rendszerezik ismereteiket.

Tudásalkotás
A konnektivista tanulás során, mely bekapcsolható a folyamatba, az egyének kapcsolatba kerülnek egymással, megjelenik a közös tudáskonstruálás. A kooperáció során megtanulják a tanulók az együttműködést.

Ismeretek alkalmazása

Didaktikai modellek

Legutóbbi "Informatika az oktatásban" óránkon didaktikai modelleket ismertünk meg. Erről ejtenék néhány szót. A didaktikai modellek az oktatásról alkotnak felfogást, fogalmi rendszerek. Paradigmaváltás történik, ha egy modell már nem szolgál kellő új információval, esetleg bizonytalanná válik az alkalmazása.

Megismertük Cube kibernetikai-információelméleti modelljét. Ezt kicsit nehezemre esett felfogni első hallásra. Ebben a modellben megjelenik a behaviorista tanuláselmélet valamint a kibernetika. Ha jól értelmezem a lényege, hogy a pedagógus, nevelési stratégiák segítségével hat a diákokra, akik ennek köszönhetően elsajátítják a tananyagot, ennek során "érték" jön létre. A tanulókat érő zavaró tényezőket nem veszi figyelembe a folyamat során.
Carroll tanulási hatékonyság modelljében fontos szempont a feladatok összetettsége és egyértelműsége, ugyanis ezek formálják az attitűdöt. Célszerűnek tartja, hogy a tanuló egyszerre egy faladattal foglalkozzon. Tehát a feladaton van a hangsúly.
Nagy Sándor didaktika modelljében szerepet kap a motiváció, az előzetes ismeretek előhívása, a tanulók aktivizálása, a szemléltetés, a jelenségek, tények sokoldalú elemzése, ennek következtében a fogalomalkotás, a rendszerezés, majd a mérés és a visszacsatolás.
Báthory Zoltán pedig a megfigyelés, mérés, tapasztalatalapú didaktikai gondolkodásmódot képviseli.

Mindegyik modell felépítése logikus, és az oktatásban valószínűleg jól alkalmazható.
Eddig a modellekről ennyit hallhattunk, illetve jegyezhettünk meg. A héten még utánanézünk mi minden található róluk a weben, amik esetleg segítik a közelebbi megismerést, megértést.
Az elkövetkező napokban az iskola2.0 és az osztály2.0 felvázolása is érdekes feladat lesz fogalomtérkép segítségével. Az jelenti egy új modellt kell alkotnunk?! Ezt most kissé nehéz feladatnak érzem, de remélem a későbbiekben kitisztul a fejemben a kép. :)

További ötletek

Az Informatika az oktatásban kurzusunk keretében, sok olyan web2-es alkalmazást vettünk igénybe, amelyek segítik a tanulási folyamatunkat. Ezek az alkalmazások más oktatási körülmények között is jól hasznosíthatóak. A twitter, a blog, a SlideShare, a MindMeister is hatékony lehet különböző tananyagok feldolgozásánál.

Sok új lehetőséget ismertem meg mostanság, és ezeken kívül, ami még eszembe jutott, a képmegosztó szolgáltatások. Ezek segítségével a diákok pl. tanulmányi kiránduláson készült képeket, vagy a tananyaghoz kapcsolódó fotókat, osztályképket... oszthatnak meg egymással egyszerűen.

A ning is nagy segítséget nyújthat, melyen belül akár külön csoportokat is kialakíthatunk a tanulók között, tehát csoportmunkák során is hasznos lehet. Itt a diákok hozzászólhatnak egymás feltöltött dokumentumaihoz. Beszélgetést folytathatnak az órán elhangzottakról, a feldolgozandó témákról.

Mivel a diákok rendszeresen igénybe veszik az msn-t, illetve a skype-ot, így azok alkalmazása az oktatásban valószínűleg nem okozna gondot. Ezek például közös feladatok otthoni megbeszélésénél hatékony kommunikációs felületet biztosítanak.

Első blogbejegyzésem, melyet a web2 alkalmazásokról írok

Első blogbejegyzésemet a web2 alkalmazásokról írom. Az informatika az oktatásban kurzus keretében konnektivista módon kezdtük meg a félévi tanulmányainkat. Több csatornán keresztül kommunikálunk, melynek köszönhetően sokat tanulunk majd egymástól. (Remélhetőleg. :D)

Első alkalommal web2 alkalmazásokra regisztráltunk. Ezekrészben az újdonság erejével hatottak... Van olyan, amiről még nem is hallottam eddig.

A közösségi oldalak, mint az iwiw és a facebook már elég népszerűek valamennyiünk körében. Bár kicsit furcsának érezem megosztani a többiekkel a személyes oldalamat, de ha azt vesszük alapul, aki regisztrálva van iwiw-en így is úgy is meg tudja tekinteni. Ezeken a közösségi oldalakon lehetővé válik, hogy az egymást kevésbé ismerő diákok esetleg jobban megismerjék egymást. Üzeneteket válthatnak, akár segítséget is nyújthatnak egymásnak. A pedagógus a házi feladatot levélben is küldheti, ha az elmarad órán. A tanárok is más oldalukról ismerhetik meg diákjaikat.
A twitter segítségével szintén információkat oszthatunk meg egymással, korlátozott karakterszámban. Linkek segítségével terelhetjük egymást más-más oldalakra. A diákok megoszthatják ötleteiket, segítséget kérhetnek egymástól, leírhatják véleményüket, esetleg azt, hogy mi történt velük aznap az iskolában. Figyelmeztethetik egymást a házi feladatok megoldására, időben elkészítésére. :)
A blog a twitternél jóval nagyobb terjedelmű témák, "elmélkedések" közzétételét teszi lehetővé. Ez gyakran személyes hangvételű, saját gondolatainkat írjuk le egy-egy témáról, melyről lehetőség szerint mások is tudomást szerezhetnek. A tanórák keretében akár különböző órákhoz, témakörökhöz tartozó blogot is vezethetnek a diákok, ahol egymással is könnyen tudnak kommunikálni, ötleteiket megosztani, a tananyagban elmélyülni.
Az RSS segítségével egymás blogbejegyzéseiről gyorsan tájékozódhatnak. De nem csak blogokhoz, bármilyen az érdeklődési körüknek megfelelő tartalomhoz hozzáférhetnek egy oldalon.
A MindMeister lehetővé teszi fogalomtérképek szerkesztését. Ennek segítségével a diákok könnyebben átláthatják a tananyagot, különböző fogalmak kapcsolatát, szerepét. Mindezt megoszthatják egymással, tanáraikkal. Így a pedagógusok is képet kapnak arról, hogy a diákjaik miként gondolkodnak.
A SlideShare alkalmazással prezentációkat oszthatnak meg egymással. Nincs szükség rá, hogy mindenkinek egyesével elküldjék e-mail-ben, vagy adathordozón, hanem egy oldalon elérheti mindenki a bemutatókat. A pedagógusok feltehetik az órán bemutatott prezentációkat, illetve a diákok saját munkáikat.

Mindezek lehetővé teszik az egyszerű kommunikációt. Alkalmazásuk motiváltabbá teheti a tanulókat. A pedagógusoknak is számtalan lehetőséget kínál.

Lehetőségünk nyílt képmegosztó, videomegosztó oldalak használatára is. Akár ezek alkalmazása is segítséget jelenthet az oktatási környezetben. Képek, videók, hanganyagok közzétételét teszi lehetővé. A diákok megoszthatják az általuk készített kisfilmeket, tanulmányi kiránduláson készült fotókat.

Valószínűleg vannak még különböző web2 alkalmazások, melyek az oktatásban kisebb-nagyobb szerepet kaphatnának. A kérdés, hogy melyek ezek...