E- portfolió

Az E- portfólió, a hagyományos portfolióhoz hasonlóan munkák rendszerezését, gyűjtését jelenti, melyek a tanulmányokkal kapcsolatosak, de ez esetben ez online módon történik meg.
A dokumentumok gyűjtésének során a tanulók közzéteszik munkáikat. Itt megjelenhet minden produktum, vagy csak a legjobbak, a közösen megbeszéltek. E-portfoliós felületet biztosít a Mahara, melyen lehetőség nyílik a gyűjtögetésre. Itt a tanulók kialakíthatnak saját profilt nagy részletességgel, megoszthatják tanáraikkal és társaikkal munkáikat. A fájlok feltöltése egyszerűen történik, ahogy a Mahara felülete egészében is egyszerűen kezelhető. Lehetőség van mappákba rendezni a feltöltött anyagokat, például témák szerint, vagy a megkívánt módon. Ez segít a későbbi eligazodásban, tárolásban. Az általunk kiválasztott személyekkel meg is oszthatjuk mindezt.

A portfolió kialakítását tekintve először úgy véltem inkább középiskolás korosztály számára kedvező, amikor kézzel fogható munkák születnek, amiket érdemes megosztani egymással. A mai tanulókból kiindulva azonban már egy 1. osztályos is megfelelően kezelheti saját e-portfóliós oldalát. Ebben az esetben is van lehetőség megosztani munkákat, eredményeket, melyeket könnyű szerrel megnézhetnek a szülők is. 1. osztályos kortól felépített portfólió kiválóan mutathatja a fejlődését a tanulónak már a kezdetektől, (de ez bármely korosztályra igaz).

A Mahara szerintem jól kezelhető, hasznos eszköze a portfólió kialakításának, melyet érdemes kihasználni.

Oktatási stratégiák 1.0 és 2.0

Az órai feladatunkat a Didaktika tankönyv fellapozásával kezdtük meg, melyben megtekintettük az általunk választott oktatási stratégia 1.0-ás változatát.
A szociális és tanulási készségek tanítását választottuk kooperatív tanulás segítségével.
Először összeállítottuk a tankönyv alapján ennek ismérveit, mely a következőképpen néz ki:

Célként jelenik meg a társadalmi életre való felkészülés, melynek feltételei:

• kölcsönös függőség
• motiváció a közös célok elérésére
• baráti viszonyok kialakulása
• kommunikációs készségek fejlődése
  

A tanár feladatai közé tartozik:

• óra céljának pontos bemutatása
• alapvető ismeretek közlése
• csoportok kialakítása
• csoportok munkájának segítése
• produktumok értékelése vagy közös munka bemutatása csoportonként
• csoportos és egyéni teljesítmények értékelése

Ennek alapján próbáltunk kialakítani egy 2.0-ás változatot, melyet web2.0 eszközökkel igyekeztünk megtámogatni, melyek beépülhetnek az oktatásba.
A tanulás során hatékonyan felhasználható eszközöket gyűjtöttünk össze, többek között a blogot, közösségi oldalakat, kép- és videomegosztó oldalakat, üzenetküldő alkalmazásokat.
Ezeket próbáltuk beépíteni a korábban felvázolt tanulási környezetbe.

A kölcsönös függőség minden csoportmunka során megnyilvánul, ennek során a megosztó szolgáltatások, pl. a google dokumentumok is jól alkalmazhatóak. A motiváció és közös célok elérése érdekében ezek szintén hatékonyan szerepelhetnek, hiszen a legtöbb web2.0-ás alkalmazás motivációs erővel bír, mely közös célokat is szolgál, és felelősséget alakít ki egymás iránt. Így online alkalmazások segítségével is egyértelműen megvalósítható a csoportmunka.
A baráti viszonyok alakulásában szerepe lehet a közösségi oldalaknak, a közelebbi megismerésnek, az azonnali üzenetküldő alkalmazásoknak, mint pl. az msn, vagy a Skype, de a blog is hatékony egymás véleményének, élményeinek megismerésére.
A kommunikációs készségek fejlődése a blogok segítségével megvalósulhat, akár egymás blogját olvasva, illetve az üzenetküldő alkalmazások is megfelelőek lehetnek, ahol az egymással történő beszélgetés során szintén tanulhatnak egymástól a diákok, fejlődhetnek kommunikációs készségeik.

Pedagógusi feladatok ellátása során a csoportalakításban is kialakíthatunk különböző felületeket az együtt dolgozás érdekében. (pl. ning) A közös munkát be lehet mutatni online prezentáció segítségével, majd ennek következtében közösen megbeszélni. Tehát szinte minden feladat, cél átültethető 2.0-ás környezetbe. Mindez gyakran a pedagógusok felfogásától, rugalmasságától függ. Ha vevőek és hajlandóak az információs társadalom diákjait a 2.0-ás eszközök segítségével tanítani, úgy elképzelhető ennek megvalósulása.

Tematikus terv

Informatika az oktatásban kurzus keretin belül feladatunk volt egy tematikus terv összeállítása, melyet IKT-s eszközökkel támogatunk. A terv 5. évfolyamosok technika- életvitel órájához készült.

A tematikus terv a következő egységek jelentek meg:

• téma
• tananyag
• tevékenység
• IKT-s eszközök
• módszerek
• feladatleírás

Teljes tematikus terv megtekinthető.

A tematikus terv kiegészítésre került az IKT-s eszközökkel, melyek még nem minden esetben jelennek meg az oktatásban. A terv ötleteket ad a különböző web2.0 alkalmazások igénybevételére, melyekkel a tanulás könnyebben, egyszerűbben megvalósíthatóvá válhat. Ugyanazt a módszert alkalmazzuk, csak más környezetben, IKT-s eszközökkel támogatva. Például a kooperáció online fogalomtérkép segítségével valósul meg, nem pedig papír alapon. A témával kapcsolatban youtube vidókat tekinthetnek meg a diákok, az interaktív tábla segítségével, valamint a számítógép használatnak köszönhetően a szemléltetés előtérbe kerül, több érzékszerv lekötése történik meg egyszerre. Az IKT-s eszközök motiváló erővel hatnak a diákokra. Ilyen esetekben más feladatlehetőségek állnak rendelkezésünkre.
A technika órák többnyire a gyakorlatra épülnek, azonban előkerülhet itt is egy tankönyv, melyet érdemes kiegészíteni, látványosabbá, érdekesebbé tenni web2.0 alkalmazásokkal.

Pedagógusok esetében ez nem rendszeresen alkalmazott módszer. Részletesebben tartalmazza a tanítani kívánt tananyagot, fejlesztendő területeket, feladatokat, mint a tanmenet. Nem egyszerű feladat, legalábbis nekünk. Most lehetőségünk volt ezt is megpróbálni. Azok a pedagógusok akik rendszeresen készítik el ezt a tervet, biztosan több hozzáértéssel rendelkeznek a tananyaggal, tantárggyal kapcsolatban, ezért könnyebben kialakítanak egy ilyen tervet.

Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet --- előadás

Egyik tanóránk keretin belül részt vehettünk az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet egyik előadásán, melyet Hunya Márta tartott. Az előadáson nem tudtam részt venni, azonban lehetőségem volt áttekinteni az ott elhangzottakat.

Kezdetben nagyon jól álltunk az IKT-t tekintve az oktatásban (pl. internet a középiskolákban), majd valami oknál fogva elvesztettük ezt a kedvező pozíciót. Lemaradás mutatkozott a monitorozásban, valamint megjelent az önértékelő rendszerek hiányossága. Az iskolák nem rendelkeznek olyan stratégiával, mely megfelelő lenne az oktatásinformatika területén.

A monitorozásra azonban több okból is szükség lenne. Például, hogy a változást, újítást szolgáló beruházások valóban megfelelően szolgálják-e az oktatást. Kérdéses, hogy vannak-e olyan adataink, melyekkel lehetőség nyílik más országokhoz viszonyítani magunkat. Ezzel együtt az iskola is képet kap saját fejlődéséről. Tehát szükség van a monitorozásra és az önkéntes önértékelésre az iskoláknak, hogy lehetővé váljon számukra a fejlődés.

Az OFI kísérletet tesz arra, hogy lehetővé váljon a monitorozás. Az önértékelési keretrendszerek segítségével így az iskolák feltárhatják informatikai eszközeik iskolai használatát, majd ezáltal szükség szerint fejleszthetik azokat.

Ez a cél hozzájárul az iskolák informatikai fejlődéséhez, mely a jelenlegi információs társadalomban elengedhetetlen. Ennek következtében az iskolák talán egységes szintet is elérhetnek az IKT eszközök használatában, korszerűsítésében, így minden diák egyformán részesülhetne ezek megismerésében, alkalmazásában.