Számítógéppel segített tanulás

Az általam választott iskola Pedagógiai Programjában az internet használat, a számítógép kezelésének elsajátítása több helyen is szerepel. Feltüntetik, hogy az ECDL bizonyítvány megszerzéséhez alapvető ismereteket nyújtanak, és lehetőség van az iskolában a bizonyítvány megszerzésére. A tanulóknak biztosítják az internethasználatot és tanórák keretében lehetővé teszik a közelebbi megismerését. Fontos szerepet tulajdonítanak az online kommunikációs formáknak, melyet minden diáknak megfelelően kell ismernie, alkalmaznia. Ezek többnyire együttműködés, kapcsolattartás, nemzetközi ismeretségek kialakításában, fenntartásában játszanak nagy szerepet. Az IKT kompetenciák fejlesztésénél az internet segítségével történő kutatás is megjelenik.
A Programban leírták az "információs társadalom technológiáinak" megfelelő, kreatív, kritikus, felelősségteljes használatának kialakítását. Az IKT kompetenciák fejlesztésére szolgálnak az informatika órák, az SDT használat, e-tananyagok használata, prezentációk készítése.
A számítógéppel segített tanulás, mint kifejezés, ha nem is szó szerint, de ezzel úgy vélem megjelenik a Pedagógiai Programban.
Az iskola nemcsak tanulók esetében tartja fontosnak az IKT eszközök és technológiák használatát, hanem a pedagógusok, munkatársak szempontjából is.

A multimédia ugyanezen sorok között helyet kaphatna. Nem tesznek rá konkrét említést, hogy igénybe vennének multimédiás programokat, anyagokat tanórák keretében, ettől függetlenül ezek alapján úgy tartom van rá lehetőség.

Vajon a számítógéppel segített tanulás az informatika órákon kívül, valamint idegennyelvi kommunikáción kívül más tantárgyak tanításában is megjelenik?

Számítógéppel segített tanulás a Pedagógiai Programokban

Legutóbbi informatika óránkon egy tetszés szerint kiválasztott iskola Pedagógiai Programját kellett megvizsgálni abból a szempontból, hogy milyen kontextusban fordulnak elő benne a következő kifejezések:

• információs társadalom
• számítógéppel segített tanulás
• digitális
• multimédia
• internet

Az általam kiválasztott iskola Pedagógiai Programjában többnyire megtaláltam a megjelölt "címszavakat". Az ötből kettő, a számítógéppel segített tanulás és a multimédia nem szerepel benne. Az órán hallottak alapján ez nem minden iskola Pedagógiai Programjában jelenik meg ilyen mértékben, hozzáteszem ez egy részben informatikai iskola, ezért úgy vélem, ez elvárás ebben az esetben.

Az "információs társadalom"-ra a digitális kompetenciánál találtam rá. A digitális kompetenciában megjelenik az információs társadalom technológiáinak magabiztos, kritikus használata több területen is, pl. a munkában, kommunikációban.

A "digitális" kifejezés természetesen megjelenik ismételten a digitális kompetenciánál, valamint a kiemelt feladatokon belül az IKT kompetenciák fejlesztésénél, melyek kapcsolatban állnak egymással. Itt megjelennek az információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök. Feladatának tekinti az iskola az IKT eszközök készségszintű használatát a diákok és pedagógusok körében a mindennapokban.

Az "internet" előfordulása volt a leggyakoribb. A digitális kompetenciánál, hálózati együttműködés keretében jelent meg. A kiemelt feladatoknál kommunikációnál, idegennyelveknél tanórán kívüli színtereknél szerepel az internet használat. Az IKT kompetenciánál feltűnik az internet alapú szolgáltatások használata és a velük való kutatás.
A továbbtanulásra való felkészítésnél megjelenő sikerkritériumoknál a korszerű informatikai ismeretek megszerzését is feltüntették. A 11. évfolyam végére minden diáknak képesnek kell lennie hagyományos és digitális információhordozók felhasználásával adott témák feldolgozására, és prezentációs megjelenítésére, valamint ismerniük kell az internet nyújtotta kommunikációs formákat.

Nekem úgy tűnik ebben a Pedagógiai Programban egész jó arányban megtalálhatóak az általunk keresett kifejezések. Remélhetőleg az iskolában ez tényleg meg is valósul.

Még mindig kérdéses... egyéni, vagy társas??

A számítógéppel segített tanulás vajon egyéni, vagy társas?

Erre a kérdésre még most sem tudom a választ... Még mindig úgy vélem, meg lehet teremteni a lehetőségeket ahhoz, hogy egyéni legyen a tanulás, illetve azt, hogy társas formává váljon. Köztudott, hogy a diákok nagy részét motiválja a kooperatív munka, ennek köszönhetően még nagyobb izgalommal vághatnak bele a tanulásba. Társas jellegű a tanulás, mert lehetőség van a folyamatos kommunikációra, a közös szerkesztésre. Valamint a tanulók mások által már létrehozott tartalmat használnak fel, építenek be a saját gondolkodásukba.

Az otthon elvégzendő házi feladatok lehetnek egyéniek, de itt sem tudja senki korlátozni a diákokat, hogy ne kommunikáljanak közben egymással, mivel a számítógép segítségével tanulnak. Még ha köztelezővé tennék is, hogy egyedül végezzék el a feladatot, akkor sem biztos, hogy úgy végződne...

(Erről a kérdésről jut eszembe, hogy a számítógép elmagányosít, vagy inkább közelebb hoz az emberekhez... Ez talán ugyanúgy vitatható, mint a tanulás kérdésében.)

Nem nagyon tudok állást foglalni egyik mellett sem, mert a társas és az egyéni tanulás is megvalósítható a számítógép segítségével.

A számítógéppel segített tanulás egyéni vagy társas?

A számítógéppel segített tanulás egyéni vagy társas? Erre mi lenne a megfelelő válasz? Szerintem részben egyéni, részben pedig táras.

Társas?
Tanórán, a diákok leülnek egy-egy számítógép elé, ha a pedagógus úgy irányítja a tanórát, hogy lehetőségük legyen kooperálni, ezáltal társassá válik a tanulás. Sokszor nem is kell megteremteni a lehetőséget, a tanulók megtalálják azokat a kommunikációs eszközöket, melyekkel segítséget tudnak kérni egymástól... Sok lehetőség adott ahhoz, hogy a társas forma valósuljon meg. Rengeteg közösségi oldal van, közösen szerkeszthető dokumentumok, weboldalak, melyek által az érintkezés egyértelművé válik. Ilyenkor inkább közvetetten kommunikálnak egymással, de a társas érintkezéshez nem is szükséges feltétlenül a közvetlen forma. A legtöbb diák kedvenc tevékenysége délutánonként az msn-ezés, ami azt jelenti, szintén nem egyéni a tanulás, hiszen segíthetnek egymásnak a tanulók. Feltételezem beszélgetés közben tanulnak is...

Egyéni?
Egyéninek mondható ha a diák önálló munkát kapott, leült a gép elé, és rákeresett valamire? Ezt a tartalmat korábban létrehozta valaki, tehát nem teljsen önálló a tanulás, mégis egyedül végzi a tevékenységet, ilyen szempontból egyéni.
Ha például egy tanóra keretében a számítógép segítségével kell kitölteni egy tesztet, vagy dolgozatot, és nincs lehetőség az interneten keresztül zajló kommunikációra, úgy talán teljes mértékben egyénivé válik a feladatvégzés, a tanulás.

Tehát a számítógéppel segített tanulás egyéni és társas is. Szerintem irányítható a folyamat, de talán nem minden esetben. Ha muszáj lenne állást foglalni valamelyik mellett... egyéni, vagy társas? Még nem tudom mi lenne erre a "helyes válasz". Azt hiszem van még időm gondolkodni.

Házi feladat 1.0, 2.0

Ezen a héten lehetőségünk volt választani néhány oktatási módszer közül, melynek elkészítettük a 2.0-ás változatát. Én a házi feladatnak néztem utána és annak kidolgozásába vetettem bele magam.
Először ismertetem az 1.0-ás változatot, melyet alapul véve jutottam el a 2.0-áshoz. A fogalomtérképen is feltüntettem a gondolataimat Házi feladat 1.0 és 2.0 címszó alatt.

Házi feladat1.0

A házi feladat a tanuló önálló feladatvégzésén alapszik. Mint a nevéből is látszik, otthon elvégzendő feladatokat jelöl ki a pedagógus, melyhez biztosítja azt a tudást, mellyel a diákok megfelelően el tudják végezni a munkát. A lecke megoldása után következhet az ellenőrzés. A szülők által történő ellenőrzés javíthatja az eredményeket, a diákok talán lelkiismeretesebben készítik el a feladatokat. Fontos a pedagógus részéről is a rendszeresség, hiszen ha nincs ellenőrzés, gyakran feledésbe merül a feladat megoldása is.
Többféle álláspont jött létre a házi feladat adás mellett és ellen. Egyik álláspont képviselői szerint a házi feladat növeli a gyerekek közötti különbséget, hiszen jobb családi körülmények között élő gyerekek talán több segítséget kapnak. Egy másik szempont szerint azonban növeli a tanulásra fordított időt.
A házi feladat mindenképp hozzájárul a tanuló felelősségének és önállóságának fokozásához.
A hatékonyságot növelhetjük, ha kialakítunk bizonyos szabályokat az elkészítés érdekében. Fontos szerepe van a gondos kijelölésnek, valamint, hogy a feladat sikeresen megoldható legyen, ne kudarcélményeket okozzon. Érdemes felmérni a tanulók képességeit, időnként a különböző teljesítményű tanulóknak más-más feladatokat adni.
A szülők könnyebben segítenek gyermekeiknek, ha világossá válik számukra a követelmény. Például, hogy teremtsék meg a tanulás feltételeit. Mindemellett a rendszeres ellenőrzés és értékelés is fontos szerepet játszik, ez hozzájárul a színvonalas megoldáshoz.
A házi feladat fajtái közé tartozik az írásbeli, szóbeli és gyakorlati cselekvés. A szóbeli feladatok lehetnek memoriterek, például egy vers megtanulása, illetve lehet szabadon megfogalmazott tankönyvi tananyag elsajátítása. Az írásbeli feladatok általában munkafüzetekhez, feladatlapokhoz kapcsolódnak.

Házi feladat2.0

A házi feladat2.0 esetében is a pedagógus szerepkörébe tartozik a feladat pontos kijelölése, a megoldásra való felkészítés és motiválás valamint az ellenőrzés.
A házi feladat hatékonyságát növelhetjük web2.0 alkalmazások használatával is, mely a diákok esetében többnyire motivációval jár együtt. Közösségi oldalakon keresztül, twitter segítségével, online keretrendszereken is megvalósítható a tanulás. A feladat megoldhatósága hozzájárul a sikerélményhez. A 2.0-nál is fontos a pedagógusok és szülők rendszeres ellenőrzése a jobb teljesítmény érdekében, valamint a tanulók is ellenőrizhetik, értékelhetik egymást.
A házi feladat fajtáit tekintve beszélhetünk önálló és kooperatív feladatokról. Az önálló feladatoknál is megjelenhetnek a web2.0-ás eszközök, egy kiselőadás keretében például multimédiás eszközök használata, segítségül hívása, majd az előadás bemutatása a csoportnak, osztálynak. Ez részben írásbeli, részben szóbeli feladatnak minősül.
Kooperatív keretek között szerep jut a közösségi portáloknak, twitternek és minden olyan alkalmazásnak, mely lehetővé teszi a hatékony és egyszerű kommunikációt a felek között, valamint az együtt dolgozás lehetőségét szolgálja. Itt például megemlíteném a MindMeister fogalomtérképet, melyben lehetővé válik az egy időben történő közös szerkesztés, illetve a wikipédia is nagy szerepet tölthet be, és a közösen szerkeszthető dokumentumok. Házi feladatként egyszerű projekt elvégzése is motiváló lehet kis csoportok, párok körében.
Ennek során nem csak a diákok önállósága fokozódik, hanem az egymás iránti felelősség is.

Projektmódszer, Vitamódszer - 1.0, 2.0

A legutóbbi informatika órán a Projektmódszer és a Vitamódszer került a középpontba. Két-két csoportban dolgoztunk és az volt a cél, hogy az IKT hatására változó módszertani kultúrát térképezzük fel. Tehát egyrészt IKT-s célzattal vizsgáltuk meg a két módszert, másrészről pedig a Didaktika könyvet hívtuk segítségül, mint "hagyományos forrást". Mindezt a MindMeister fogalomtérkép segítségével ábrázoltuk.

A kérdés..., miben tér el az IKT-val támogatott módszer, és az IKT nélküli módszertan.

Vita
A Vita1.0 a szóbeliségre épül, megvalósul a tanulók közötti interakció. Eközben a pedagógus a háttérből irányít, az ő feladata a vita előkészítése, vezetése és lezárása. Sok témalehetőség van, amiről lehet vitatkozni. Eközben a tanulók egyenrangúak. Nincs helyes, vagy helytelen válasz, csoportos értékelés valósul meg. Ebből a szempontból a vita az iskola színteréhez kötött. A vita megvalósulásnak négyféle szempontját adja meg Dillon. Lehet logikai, intellektuális, nyitott és morális.
A Vita2.0 célja a munka világára való felkészítés. Itt megjelenik a világos érvelés, a partnerek véleményének megértése, értékelése, illetve a saját álláspontunknak megfelelő válaszadás.
A vitakövető szoftver segítségével lehetőség van a vita visszakövetésére, a tudás vizuális megjelenítésére. Ezáltal nem kell egyszerre a vita megfigyelőjének és résztvevőjének lenni. Ennek segítségével jól strukturálhatók a megbeszélések, nagy mennyiségű információ egyszerűen reprezentálható, lehetővé válik trendek, nézetek észlelése.

A Vita 1.0 kifejezetten az iskolában jelenik meg, és a tanulók közötti interakcióra épül. A Vita 2.0 a munkára készít fel. Itt a tudás vizuálisan is megjelenik, tehát könnyebben nyomon követhető, így valószínűleg következtetéseket is könnyebben levonhatunk, hiszen visszaolvasható, és könnyebben átlátható. Mindemellett rögzíthető, maradandó. A vita a csoportos beszélgetést, vitatkozást segíti elő, érvek, ellenérvek gyártásával. Szerintem egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. 2.0 előnye mellett szól, hogy visszakövethető, és később is felhasználható, (ha minden igaz).

Projekt
A Projektmódszer1.0 különös ismertetői, hogy a középpontba egy komplex problémát állít, melyet a diákoknak kell megoldania. Ez a módszer erőteljes motiváló hatású, főként azért, mert kooperálva dolgozhatnak a diákok, másrészt pedig, akár egy szabadon választott témát is feldolgozhatnak. A tanulók hasznukat láthatják egy megvalósított projektben. A projekt célja lehet egy gyakorlati feladat megvalósítása, a tudás elsajátítása, de akár esztétikai élmény kialakítása, vagy egy probléma megoldása is.
A projekt a témaválasztással kezdődik, ennek előnye, ha a diákok szabadon választhatnak érdeklődési körüknek megfelelően. Ezután kezdődnek a tervezés lépései, majd a kivitelezés, mely talán a legnagyobb időt veszi igénybe, és végül a zárás és értékelés.
Ez a módszer nagyfokú önállóságot biztosít a tanulóknak, a tanulás indirekt módon megy végbe. Újfajta tanár-diák viszony kialakítását teszi lehetővé. Mindemellett egy kis nehézséget okozhat, hogy a tantervi kereteket meg kell bontani, illetve sok időre van szükség a felkészülésre.
A Projekt2.0 az 1.0-hoz hasonló lépésekből tevődik össze. A döntéssel kezdődik, mely a témára vonatkozik, majd következik a tervezés, megvalósítás és értékelés. Mindezeket lebonthatjuk tanár-diák feladatokra. A pedagógus irányítja, szervezi a tevékenységet. Az ő szerepe a tervezés, az értékelés, az irányelvek megadása. Ebből a szempontból a diákoké az aktív szerep. Az ötletgyűjtés, a tartalom megtervezése, elkészítése, a dizájn, a tartalomfejlesztés, majd a bemutatás, valamint az értékelés szempontjából a tanulók értékelik társaikat és önmagukat.

A Projekt1.0 és 2.0 szerintem elég hasonló egymáshoz. A tanulóké az aktív szerep, a pedagógus pedig facilitátorként jelenik meg, a háttérből irányít. A projekt lépéseinek folyamata is megegyezik. A 2.0-nál megjelennek a multimédiás tartalmak, valamint azok fejlesztése. Nagy szerepet kap a formatív értékelés, és megjelenik az önértékelés.

Úgy vélem a Vita 1.0 és 2.0 jobban eltér egymástól, főként a szoftver miatt. Ezen kívül sok hasonlóságot lehet felfedezni. A Projekt 1.0 és 2.0 pedig szinte teljesen azonos a felépítését tekintve.

A házi feladat, megbeszélés és magyarázat 1.0 segítésével ezen a héten feladatunk lesz az egyik általunk választott módszer 2.0-ás változatának elkészítése. Ez a feladat most nagyon érdekesnek ígérkezik. :) Remélem később is így fogom gondolni.