Legutóbbi "Informatika az oktatásban" óránkon didaktikai modelleket ismertünk meg. Erről ejtenék néhány szót. A didaktikai modellek az oktatásról alkotnak felfogást, fogalmi rendszerek. Paradigmaváltás történik, ha egy modell már nem szolgál kellő új információval, esetleg bizonytalanná válik az alkalmazása.
Megismertük Cube kibernetikai-információelméleti modelljét. Ezt kicsit nehezemre esett felfogni első hallásra. Ebben a modellben megjelenik a behaviorista tanuláselmélet valamint a kibernetika. Ha jól értelmezem a lényege, hogy a pedagógus, nevelési stratégiák segítségével hat a diákokra, akik ennek köszönhetően elsajátítják a tananyagot, ennek során "érték" jön létre. A tanulókat érő zavaró tényezőket nem veszi figyelembe a folyamat során.
Carroll tanulási hatékonyság modelljében fontos szempont a feladatok összetettsége és egyértelműsége, ugyanis ezek formálják az attitűdöt. Célszerűnek tartja, hogy a tanuló egyszerre egy faladattal foglalkozzon. Tehát a feladaton van a hangsúly.
Nagy Sándor didaktika modelljében szerepet kap a motiváció, az előzetes ismeretek előhívása, a tanulók aktivizálása, a szemléltetés, a jelenségek, tények sokoldalú elemzése, ennek következtében a fogalomalkotás, a rendszerezés, majd a mérés és a visszacsatolás.
Báthory Zoltán pedig a megfigyelés, mérés, tapasztalatalapú didaktikai gondolkodásmódot képviseli.
Mindegyik modell felépítése logikus, és az oktatásban valószínűleg jól alkalmazható.
Eddig a modellekről ennyit hallhattunk, illetve jegyezhettünk meg. A héten még utánanézünk mi minden található róluk a weben, amik esetleg segítik a közelebbi megismerést, megértést.
Az elkövetkező napokban az iskola2.0 és az osztály2.0 felvázolása is érdekes feladat lesz fogalomtérkép segítségével. Az jelenti egy új modellt kell alkotnunk?! Ezt most kissé nehéz feladatnak érzem, de remélem a későbbiekben kitisztul a fejemben a kép. :)
Megismertük Cube kibernetikai-információelméleti modelljét. Ezt kicsit nehezemre esett felfogni első hallásra. Ebben a modellben megjelenik a behaviorista tanuláselmélet valamint a kibernetika. Ha jól értelmezem a lényege, hogy a pedagógus, nevelési stratégiák segítségével hat a diákokra, akik ennek köszönhetően elsajátítják a tananyagot, ennek során "érték" jön létre. A tanulókat érő zavaró tényezőket nem veszi figyelembe a folyamat során.
Carroll tanulási hatékonyság modelljében fontos szempont a feladatok összetettsége és egyértelműsége, ugyanis ezek formálják az attitűdöt. Célszerűnek tartja, hogy a tanuló egyszerre egy faladattal foglalkozzon. Tehát a feladaton van a hangsúly.
Nagy Sándor didaktika modelljében szerepet kap a motiváció, az előzetes ismeretek előhívása, a tanulók aktivizálása, a szemléltetés, a jelenségek, tények sokoldalú elemzése, ennek következtében a fogalomalkotás, a rendszerezés, majd a mérés és a visszacsatolás.
Báthory Zoltán pedig a megfigyelés, mérés, tapasztalatalapú didaktikai gondolkodásmódot képviseli.
Mindegyik modell felépítése logikus, és az oktatásban valószínűleg jól alkalmazható.
Eddig a modellekről ennyit hallhattunk, illetve jegyezhettünk meg. A héten még utánanézünk mi minden található róluk a weben, amik esetleg segítik a közelebbi megismerést, megértést.
Az elkövetkező napokban az iskola2.0 és az osztály2.0 felvázolása is érdekes feladat lesz fogalomtérkép segítségével. Az jelenti egy új modellt kell alkotnunk?! Ezt most kissé nehéz feladatnak érzem, de remélem a későbbiekben kitisztul a fejemben a kép. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése